Az �jfoundlandi

M�g napjaink modern tudom�nyos eszk�zeivel sem siker�lt tiszt�zni a Homo sapiens pontos eredet�t, �gy nem csoda, hogy az ember legjobb bar�tja, a Canis familiaris sz�rmaz�sa is hom�lyba v�sz; pl�ne egy-egy fajta pontos t�rt�nete a t�bb sz�z k�z�l. Ami a hatalmas, t�bbnyire fekete �jfundlandit illeti, sajnos a korai felfedez�k nem t�rt�k magukat, hogy feljegyz�seket k�sz�tsenek saj�t vagy a bennsz�l�ttek kuty�ir�l. John Cabot (1450–1498) velencei sz�rmaz�s� haj�s jegyzetei sz�m�tanak az els� �r�sos eml�knek az �jfundlandi �seir�l. Cabot 1484-ben telepedett le Angli�ban. Mivel nem tal�lt id�ben t�mogat�kat exped�ci�j�hoz, Kolumbusz megel�zte �t Amerikai felfedez�s�ben. V�g�l 1496-ban, az �ce�non �tkelve k�t�tt ki �j-Fundlandon, s Kolumbuszhoz hasonl�an � is azt hitte el�sz�r, hogy �zsi�ban van. Feljegyz�seiben megeml�ti a bennsz�l�tt indi�nok mocs�ri kuty�j�t, melyek a v�zparton �s a sz�razf�ld belsej�ben is el�fordultak. 1620-ban Richard Whitbourne kapit�ny �rja 1615-�s felfedez� k�r�tj�r�l �j-Fundlandon, hogy a helyi „farkasok �s vad�llatok” kimer�szkedtek a tengerpartra is. A kapit�ny �s 48 f�s csapat�nak masztiff-t�pus� kuty�i �sszebar�tkoztak ezekkel az �llatokkal, �s t�bbsz�r k�vett�k �ket az erd�be is, majd minden karcol�s n�lk�l t�rtek vissza a haj�hoz.

Az biztos, hogy m�r j�val az �jvil�g eur�pai felfedez�se el�tt �ltek kuty�k Amerik�ban illetve �j-Fundland sziget�n, csak abban a k�rd�sben nem tudnak meg�llapodni a szak�rt�k, hogy mikor ker�ltek. T�bbek k�z�tt a sv�jci Albert Heim professzor, a holland Johann Pieterse (j�l ismert teny�szt� �s a holland klub egykori eln�ke) �s Harold Macpherson �j-Fundlandr�l is kialak�totta saj�t �n�ll� elk�pzel�s�t a fajta eredet�r�l. Fred Stubbart a fajta amerikai sz�rmaz�s�ban hisz, szerinte a korabeli tibeti masztiff, melyt�l oly sokan eredeztetik az �jfundlandit, Alaszk�n kereszt�l �rkezett a szigetre az amerikai indi�nok �seivel. Maynard Kane Drury r�gi skandin�v feljegyz�sekre hivatkozva �gy gondolja, hogy Leif Ericson 1000 k�r�l nagy fekete „medvekuty�kat” vitt Amerik�ba, melyek a tibeti masztifft�l sz�rmaztak.

Eben Horsford, a Harvard egyetem professzora 1888-ban fedezte fel �s bizony�totta be, hogy norv�gok j�rtak Massachusetts ter�let�n, s�t m�g Leif Ericson kuty�j�nak nev�t is siker�lt felkutatnia: Oolum. M.B. Chern szerint az �jfundlandi �seit az algonquin �s a szi� indi�nok h�zias�tott�k k�zvetlen�l az amerikai fekete farkasb�l. Kuty�ikat hal�szatn�l haszn�lt�k seg�t�nek, halat fogni vagy �ppen v�zbe esett t�rgyakat kihozni, de n�gyl�b�ak seg�dkeztek a sz�nh�z�sban, zs�kcipel�sben is, eg�szen a spanyolokkal felbukkan� lovak elterjed�s�ig. �gy a kuty�k fokozatosan elt�ntek, f�leg a sz�razf�ld belsej�b�l, ahol m�r nem volt r�juk sz�ks�g, s az �jvil�g felfedez�sekor az eur�paiak csup�n �j-Fundland sziget�n tal�ltak kuty�kat.

B�rhonnan �s b�rmikor is ker�ltek kuty�k Newfoundland sziget�re, a XV. sz�zadra a sziget elk�l�n�tetts�g�nek k�sz�nhet� belteny�szt�s r�v�n nagyon homog�n �llom�ny alakult ki. Annyira megszil�rdult egy bizonyos t�pus, hogy a k�s�bbi pireneusi masztiff illetve hegyikutya, sp�niel �s szetter keresztez�sek is t�bbnyire fekete, �sz�h�rty�s l�b�, �szni szeret� kuty�kat eredm�nyeztek. Ezt napjaink k�s�rletei is bizony�tj�k, ugyanis ha p�ld�ul egy szettert vagy �ppen juh�szkuty�t �jfundlandival keresztez�nk, az ut�dok mindegyike mag�n viseli a fundi jellegzetes k�ls� von�sait �s v�zszeretet�t. A feh�r-fekete landseer val�sz�n�leg az angolok �ltal 1550 �s 1700 k�z�tt a szigetre vitt, nagy, feh�r vagy barna-feh�r m�sz�ros kuty�k �s a helyi kisebb, fekete kuty�k keresztez�d�s�b�l alakult ki, de �ppens�ggel az 1506 k�r�l baszk hal�szokkal �j-Fundlandra �rkez� pireneusi hegyikuty�k is felel�sek lehetnek a k�tsz�n� mint�zat kialakul�s��rt.

Az �shonos kuty�k mindigis egysz�n�ek voltak. 1780 �s 1850 k�z�tt rengeteg �jfundlandit export�ltak Angli�ba, szinte kiz�r�lag csak fekete-feh�reket, m�g a t�bbi eur�pai orsz�g a feket�k importj�ra koncentr�lt. De term�szet�kben a feh�r-fekete kuty�k is v�zikuty�k voltak. Angli�ban �k uralt�k a XVIII. sz�zadot, majd a XIX.-ben itt is kiszor�tott�k �ket a feket�k. Mindez �rdekes m�don t�rsadalmi v�ltoz�sokkal is �sszef�gg: kezdetben els�sorban az arisztokrat�k kiv�lts�ga volt kuty�t tartani, r�ad�sul a feh�r-fekete kuty�k mindig nagyobbak voltak a feket�kn�l, �gy k�s�bb is csak a fels�bb oszt�lyok tudt�k eltartani az ilyen nagytest� kuty�kat. M�sr�szt a mai �rtelemben vett kinol�gia m�r kialakul�sakor sem egyetlen oszt�ly kiv�lts�ga volt, �gy mindebb�l a fekete kuty�k t�rnyer�se k�vetkezett.

1775 k�r�l George Cartwright alkalmazta el�sz�r �j-Fundland sziget�nek nev�t saj�t kuty�ira. A j�l ismert angol term�szettud�s, Bewick 1779-ben �rt le egy t�pusos egyedet az angol Eslingtonb�l (Northumberland), melynek l�b�n �sz�h�rty�k voltak, nagyon gyorsan �szott �s minden t�rgyat felhozott a v�z m�ly�r�l. M�g Angli�ban szinte �j haz�ra tal�lt a fajta, �j-Fundlandon szinte a kihal�s fenyegette a faj�t, annyi kuty�k export�ltak, r�ad�sul 1780-ban Edwards korm�nyz� csal�donk�nt csak egy kutya tart�s�t enged�lyezte.

Az egyetlen dolog, ami megmentette a kihal�st�l az �jfundlandit �shaz�j�ban, hogy nagyon sokan megtagadt�k az egyn�l t�bb kutya tart�s�nak tilalm�t, mivel annyira hasznos munk�t v�geztek kuty�ik. T�len sz�nt h�ztak, m�g a kir�lyi posta �s �fels�ge t�zolt�i is kuty�kat haszn�lt�k, illetve hal�szatn�l a neh�z h�l�k mozgat�s�ra is kuty�kat haszn�ltak a melegebb h�napokban. A haj�b�l, cs�nakb�l v�zbe esett t�rgyak felhozatala is a fundi feladata volt. De mindenekel�tt a sok-sok megmentett ember�let sz�lt a kuty�k mellett, ez�rt a szigetlak�k meg�rizt�k kuty�ikat. Persze a tilalomnak az�rt messzire ny�l� k�vetkezm�nyei voltak, 1901-ben Harald Macpherson alig tal�lt egy megfelel� p�ld�nyt Cornwall �s York herceg�nek �s feles�g�nek, Anglia k�s�bbi kir�ly�nak (King George) �s kir�lyn�j�nak (Queen Elisabeth) a sz�m�ra.

Az �jfundlandi a labrador �s a Chesapeake Bay retriever kialakul�s�ban is �ri�s szerepet j�tszott. 1807-ben egy els�llyedt angol haj� fed�lzet�r�l megmentettek k�t �j-Fundlandr�l sz�rmaz� k�lyk�t, Sailort �s Cantont, a kan v�r�s, a szuka fekete sz�n� volt. Nem voltak nagyok, a sz�r�k r�vid volt, de nagyon s�r�. E k�t kuty�t tekintj�k a Chesapeake Bay retriever k�zvetlen �seinek.

�rdekess�g, hogy Dr. Elisha Kent Kane, amerikai katonatiszt szervezte �s ir�ny�totta a m�sodik Grinnell exped�ci�t a napjainkban Kanes Basin nevet visel� Baffin �b�lbe, ahol a Sir John Franklin vezette kutat�csapat elt�n�s�t felt�telezt�k. Ahogy k�s�bbi cikk�ben besz�mol, a ment�munk�kat �j-fundlandi kuty�k is seg�tett�k. Dr. Kane egy�bk�nt Maynard Kane Drury, az amerikai fajtaklub k�s�bbi eln�k�nek egyik felmen�je.

Angli�ra visszat�rve, a fajta nagyon n�pszer�v� v�lt Nagy-Britanni�ban. Az 1860-as Birmingham Show-ra m�g csak 6 fundit neveztek, k�t �vvel k�s�bb m�r negyvenegyet. 1867 �s 1879 k�z�tt egy Cato nev� kutya szerepelt legt�bbet ki�ll�t�si gy�ztesk�nt, tulajdonosa S. Atkinson tiszteletes. �t Mr. Mapplebeck Leo nev� �jfundlandija k�vette 1875 �s 1878 k�z�tt. A modern t�rzsk�nyvek egy�bk�nt visszak�vethet�k egyik vagy mindk�t kuty�ig. Vero Shaw �r�k�tette meg el�sz�r, 1881-ben Le�t, aki nagy hasonl�s�got mutat a mai kuty�kkal; a 100 �ves ellen�rz�tt, tudatos teny�szt�s csak a kutya pof�j�t m�ly�tette, kiss� megn�velte a fej m�ret�t, �s a sz�gell�sek m�rt�k�t. Az angolok m�r 1876-ban megtartott�k els� v�zi verseny�ket is Maidstone-ban �s Portsmouth-ban, majd k�s�bb Alstonban is. Az els� �jfundlandi fajtaklub is Angli�ban alakult, 1886-ban. A XX. sz�zad els� fel�nek legjelent�sebb ki�ll�t�si gy�ztese �s fedez�kanja az 1922. m�rcius 10-�n sz�letett Siki volt. Az 1950-es �vekben amerikai champion c�met szerzett kuty�k t�rzsk�nyv�n legal�bb Siki egyik fia szerepel a h�romb�l, melyet Amerik�ba import�ltak: Can. Ch. Baron, Can. Ch. Shelton Cabin Boy �s Ch. Harlingen Neptune of Waseeka.

A fajta modern kori atyj�nak a m�r eml�tett Harold Macphersont tartj�k. 1882-ben, m�g gyermekk�nt kapta els� kuty�j�t, �s eg�sz �let�t v�gigk�s�rt�k az �jfundlandik. A csal�d �reg farmja volt kennel�nek n�vad�ja: Westerland. Tal�n kor�nak legismertebb �jfundlandija volt Westerland Sieger, akinek f�nyk�pe sz�mtalan b�lyegen d�szelgett. Harold Macphersont eg�szen 1963-ban bek�vetkezett hal�l�ig a fajta elk�telezett teny�szt�je volt. Utols� kuty�ja a Dryad kennelhez ker�lt. A Dryad kennel legismertebb kuty�ja a Best in Show gy�ztes Dryad’s Coastwise Showboat volt. Kicsit k�s�bb, 1948-ban l�pett a sz�nre a Chern h�zasp�r, Vadim �s Margaret Booth Chern Little Bear kennele. A h�res Ch. Little Bear’s James Thurber szint�n BIS gy�ztes kutya volt.

1914-ben alakult meg a Newfoundland Club of America, E.J. Lame eln�klet�vel. A szervezet azonban olyannyira nem m�k�d�tt, hogy 1928-ban az AKC k�nytelen volt megsz�ntetni. Valamikor 1922 �s 1924 k�z�tt alakult egy m�sik klub is, a North American Newfoundland Club, mely azonban nem csatlakozott az AKC-hez; annyiban azonban �rdekes sz�munkra, hogy Harold Macpherson volt az aleln�ke. A jelenlegi amerikai klub, amely szint�n a Newfoundland Club of America nevet vette fel, 1930-ban alakult. A szervezethez Harold Macpherson is csatlakozott, � lett a b�r�i test�let eln�ke. Egy �vre r� elk�sz�lt a hivatalos standard-javaslat is. Mrs. Maynard Drury 1964-ben lett a klub eln�ke.

Az �jfundlandi kedvelt szerepl�je volt a mes�knek m�r a XIX. sz�zadban is, hiszen amerikai volt, nagy �s b�tor, �s �leteket mentett meg. Sz�mtalan gyermekdal �s versike sz�letett a fajt�r�l, mint p�ld�ul ennek az ismeretlen szerz� n�h�ny sora egy gyermekeknek sz�l� k�nyvb�l:

„I am the noble Newfoundland,

My voice is loud and deep;

I keep a watch through the night

While other people sleep.”

(A nemes �jfundlandi �n vagyok,

hangos �s m�ly a hangom,

eg�sz �jszaka �rk�d�m, m�g az emberek alszanak.)

Az �jfundlandi komoly k�lt�ket is megihletett, t�bbek k�z�tt Robert Burns is verset �rt Twa Dogs c�mmel a fajt�r�l, s�t Lord Byron szem�lyesen birtokolt egy hatalmas �jfundlandit, mely 1803 m�jus�ban sz�letett Newfoundlandon. Boatswain csak 5 �vet �lt, elveszt�se felett �rzett b�nat�ban Byron eml�km�vet emeltetett sz�m�ra, melyet term�szetesen a k�lt� kuty�j�hoz �rott sorai d�sz�tenek. Francia dokumentumok szerint I. Nap�leonnak is volt egy �jfundlandija, ak�rcsak sz�mos k�s�bbi h�ress�gnek, mint p�ld�ul Richard Wagner, Humphrey Bogart, Jeanette MacDonald vagy Bing Crosby.

Visszat�rve a teny�szt�sre, a n�met fajtaklub 1893-ban alakult, 500 taggal. Ez a magas l�tsz�m is mutatja, milyen n�pszer� volt az �jfundlandi N�metorsz�gban. Eur�p�ban eg�szen az 1970-es �vekig a n�met �jfundlandi-teny�szt�s volt a meghat�roz�, m�r csak a hatalmas popul�ci� miatt is. A kelet-eur�pai �llamok els� kuty�i mind n�met kennelekben sz�lettek.

Az 1970-es �vekt�l D�nia vette �t a vezet� szerepet, az amerikai moderniz�ci�t t�kr�zve. Az amerikai National Speciality-k t�rt�net�ben a d�n Birgitte Goethen volt az els�, aki eur�paik�nt adhatta ki a Fajtagy�ztes c�met. Amerik�ban a fajta moderniz�ci�ja az 1960-as �vekben indult, s 1980-ra teljesedett ki. K�t kuty�t kell felt�tlen�l megeml�teni, Pouch Cove’s Yankee Pidlert �s Tuckemore’s Big Dippert; az egyiknek nagyapja, m�siknak apja volt Pouch Cove’s Graf of Newton Ark, aki meghat�roz� kuty�ja volt e korszaknak, mindenki r� pr�b�lt visszateny�szteni.

A 80-as �vekre Amerik�ban megteremt�d�tt az �jfundlandi modern t�pusa, �s mindenhova begy�r�z�tt, m�g Magyarorsz�gra is. Sokan nem tudtak mit kezdeni ezzel, de az 1992-ben alakult H�LC tagjai teljesen azonosultak a modern t�pussal, teny�szt�ik kuty�i az �j st�lusjegyeket hordozt�k magukon. Az 1960-70-es �vekben egy�bk�nt rendk�v�l nagy volt az �jfundlandi popul�ci� haz�nkban. Ebben az id�szakban kezdte a teny�szt�st Pacsay �va �s Vilmos nemzetk�zi h�r� Miquelon kennele, melyben sz�mos Interchampion kutya sz�letett. Szint�n jelent�s teny�szet volt a B�nhidi h�zasp�r Jutadombi kennele �s megfelel� min�s�g� kuty�kat ker�ltek ki Nagy Rita Ursus Panda kennel�b�l, de felt�tlen�l meg kell eml�teni Major L�szl� �s Ildik� Abiskopataki kennel�t is. A 80-as �vek v�g�n indult a Midnight Lady kennel teny�szt�i munk�ja. Els� nagyobb siker�ket 1993-ban �rt�k el, mikor Midnight Lady’s African Star Eur�pa Champion c�met nyert.

Kennel�k lassan eur�pa-, majd vil�gh�r�v� v�lt, a Midnight Lady kuty�k meghat�roz�i lettek az �jfundlandi teny�szt�snek, megismertetv�n a vil�ggal Magyarorsz�got �s a magyar �jfundlandikat. Els� �t�t� siker� �s h�r� kuty�juk Captain Cousteau volt, majd szint�n Multi Ch. Diorissimo, aki sok vil�gh�r� kutya anyjak�nt els�k�nt nyert Best of Opposite Sex �s Best of Winners c�met Amerik�ban. 1999-ben �rt�k el eddigi legnagyobb siker�ket az �shaz�ban, mikor Early Evening Star 1000 �jfundlandi k�z�l szint�n Best of Winners lett. 2002-ben Midnight Lady’s Like the Wind ism�telte meg anyja siker�t, aki a BOW mell� az Award of Merit c�met is begy�jt�tte. Egy�bk�nt mindketten elnyert�k a Drury-eml�kd�jat is. Sz�mtalan amerikai champion kutya sz�letett a Midnight Lady kennelben, melynek csod�latos �jfundlandiaji a modern ir�nyzaton bel�l is st�lusteremt�k �s a mai napig meghat�roz�i a vil�g �jfundlandi teny�szt�s�nek, melyre m�lt�n lehet b�szke a magyar kinol�gia.

Az �jfundlandi otthon �rzi mag�t a v�zben �s a sz�razf�ld�n egyar�nt, ide�lis t�rsa a csal�dnak, k�nnyen kezelhet�, k�nnyed�n tanul�, szeretetrem�lt� �s szeretetet ad�, igazi t�rsa a XXI. sz�zad ember�nek.