AZ �JFOUNDLANDI MINT MENT�KUTYA

A v�zben bajbajutott emberek kiment�se az �jfoundlandi legismertebb �s legnagyobbra tartott k�pess�ge, amellyel egyetlen egy fajta sem veheti fel a versenyt. �szt�neinek �s adotts�gainak – v�zhatlan sz�rzet, �sz�h�rty�s l�bujjak, er�s testalkat �s �ll�k�pess�g – k�sz�nhet�en ezt a feladatot t�k�letesen k�pes ell�tni �s a t�rt�nelem folyam�n rengeteg embert mentettek meg a biztos v�zbef�l�st�l.

A v�zben bajba jutott emberek kiment�s�re k�t f� technik�t alkalmaznak att�l f�gg�en, hogy a fuldokl� tudat�n�l van-e vagy sem. Az els� esetben a kutya a fuldokl�t h�tulr�l k�zel�ti meg majd a sek�lyebb v�z ir�ny�ba �szva a bajba jutott mell� �szik, �gy lehet�s�get adva az embernek, hogy a kuty�ba kapaszkodjon, ezut�n pedig er�teljes mozdulatokkal kivontatja a v�zb�l. Az ut�bbi esetben, amikor a bajba jutott m�r elvesztette eszm�let�t – �s csak ebben az esetben – a kutya megragadja az ember karj�t a k�ny�k�n�l �s �gy kezd neki a vontat�shoz. Ez a speci�lis fog�s alkalmas arra, hogy az ember feje a vontat�s alatt kiemelkedjen a v�zb�l �s �gy megakad�lyozza a fullad�st. El�fordulhat, hogy a ment�shez k�t kutya �rkezik, ilyenkor a k�t kutya k�t kart fog �s �gy v�gzik a ment�st.

Az �jfoundlandi remek tulajdons�g�nak k�sz�nhet�en a vitorl�s kereskedelmi haj�k kor�ban bevett szok�ss� v�lt, hogy a fed�lzeten legal�bb egy �jfoundlandit tartottak, "aki" a leg�nys�g megbecs�lt tagja, kabal�ja volt. Ezek a kuty�k sz�mos ember�letet mentettek meg a h�borg� vizeken, els�sorban akkor, amikor a haj� nem t�l messze a partt�l z�tonyra futott. A feljegyz�sek szerint egy �jfoundlandi k�pes volt egy kisebb cs�nakot a partra vontatni vagy a v�zben l�v� leg�nys�gnek jelezni, hogy merre van v�z alatti f�ldnyelv vagy z�tony, amire a haj�z�k ki�szhattak.

Az �jfoundlandik �letment� k�pess�geit �s eredm�nyeit sz�mos dokumentum igazolja. Az 1800-as �vek Angli�j�ban minden egyes tengerparti �letment� szolg�lat csapat�ba k�t �jfoundlandi tartozott. 1919-ben egy Tang nev� �jfoundlandit t�ntettek ki Angli�ban, mert seg�ts�g�vel siker�lt megmenteni egy utassz�ll�t� haj� �sszes utas�t. Ezek a cselekedetek a term�szetet �s �llatokat kedvel� m�v�szeket is megihlette. Az �jfoundlandi megjelenik Sir Edwin Landseer "Megmentve" c. 1856-os munk�j�n, de olyan igaz�n nagy fest�ket is megragadott a t�ma, mint Renoir-t, akinek egy 1878-as festm�nye �br�zolja az �jfoundlandit.

Napjainkban is a vil�g sz�mos hely�n alkalmazz�k �s k�pzik a fajt�t a k�l�nb�z� – f�leg v�zi – �letment� tev�kenys�gekre. Ezen helyek egyike a Montana (USA) �llambeli FEKETE MANCSOK elnevez�s� szervezet, amely kifejezetten �jfoundlandi kuty�kat �s vezet�ket k�pez ki kutat� �s v�zi, illetve sz�razf�ldi ment�munk�ra.

A csoportok kik�pz�si anyaga k�z�tt szerepel l�gszimat munka elsaj�t�t�sa, amely alkalmass� teszi a kuty�t arra, hogy a nem l�that�, bajba jutott embert megtal�lja. Ez a tr�ning arra alapoz, hogy az embereknek jellegzetes a szaguk amikor bajba jutottak vagy s�r�ltek.

Sz�razf�ldi kutat�munka: a vadonban, lakott helyekt�l t�vol bajba jutott emberek felder�t�se. A kutatand� ter�let nagys�ga a p�r sz�z m�tert�l egy-k�t hekt�rig terjedhet.

V�zi ment�munka: A kuty�kat kik�pzik az emberek felkutat�s�ra �s kiment�s�re a v�zben, illetve a haj�r�l vagy cs�nakr�l t�rt�n� ment�munk�ra.

Lavin�k kutat�sa: A lavina �ltal eltemetett emberek felkutat�sa, kiment�se, illetve holttestek vagy testr�szek megkeres�se.

Term�szeti �s egy�b m�s jelleg� katasztr�fa helysz�nek felkutat�sa, pl.: f�ldreng�s, f�ldcsuszaml�s, aut�-, vonatbalesetek, stb...